A MADÁR, AKI NEM BÍRTA A KALITKÁT

A remény rabjai (The Shawshank Redemption, 1994)

A film 1994-ben készült Stephen King könyve alapján. Stephen alkotása is népszerű volt, azonban az igazi áttörést a Frank Darabont által elkészített film jelentette. 1994-ben mutatták be a mozikban, de a siker kicsit váratott magára. Ami számomra meglepő, hogy a 9 jelölésből egyet sem sikerült díjra váltani a 95'-ös évben. Az IMDB toplistáján az első helyet foglalja el, de lássuk mi ennek az oka! A sztori a helyén van, ötletes, fordulatokkal teli. Nehéz volt megőrizni a drámaiságát a sok káromkodás és a viccesebb jelenetek mellett. Azonban Frank ezeket tökéletesen kombinálta. Ennek a filmnek az ereje egy szokásos témát egyedi stílussal tár a nézők elé. Az alkotás elég nyersnek mondható, nem a látványra, sokkal inkább az érzelmekre helyezi a hangsúlyt. Egy mindennapi témát úgy dolgoztak fel, hogy az végig feszülté és kíváncsivá tegye a nézőket. A középpontban nem csak egy szereplő áll, több ember szempontjából mutatja be az eseményeket. Az egyik főszereplő, aki köré a cselekmény épül Tim Robbins, a narrátor és a másik legfontosabb egyén szerepében Morgan Freeman. Kettőjük közül engem Freeman alakítása nyűgözött le inkább. Habár nem mondhatni, hogy a színészek tették sikeressé a filmet. Sokkal inkább a furfangos cselekményszálak. A zenék tetszettek, fokozzák a drámai jelelget. Sok kritikát hallottam, hogy össze sem hasonlítható más filmekkel (pl: Forrest Gump), mert messze nem olyan jó. Úgy gondolom, hogy ez egészen addig igaz, hogy össze sem hasonlíthatók, hiszen más jellegűek. Egy lehangolóbb, drámai stílusú film ez, nem pedig egy vígjáték. Van benne néhány jókor elsütött poén, de ezek inkább az unalom és a monotonitás elűzésére szolgálnak, hisz a börtönnapok néha eléggé unalmasak. Mindent összevetve nem túlzás kijelenteni, ez a világ egyik legjobb vászonra vitt alkotása. Ha valaki látta a Szökés című amerikai sorozatot, az érdekes párhuzamot vehet észre. Talán Paul Scheuring is Stepheng King regényére építette a sorozatát?

 az én értékelésem: 9/10